Ha korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalót foglalkoztatsz

Előszir is, fontos tudnod, hogy a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj. Az érintett munkavállalóra nem alkalmazhatóak a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó szabályok sem munkajogi, sem társadalombiztosítási szempontból. Ez az ellátás a korábbi, 2012 előtt lehetséges korai öregségi nyugdíjak helyébe lépett, és a nyugdíjkorhatár betöltéséig kerül folyósításra az érintett személy részére. Azután a juttatás ismét öregségi nyugdíjjá, az ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjassá válik.

A munkavállalás feltételei

Ebben az időszakban munkát is lehet vállalni, de csak korlátozások mellett. Évente a minimálbér tizennyolcszorosáig, azaz 2020-ban 2.898.000 forint összegig végezhető munka. (Ez az összeg például havi 241.500 forintos munkabérrel érhető el, ha a teljes évben fennállna a foglalkoztatás.) Ebbe azok a keresetek számítanak bele, amelyek után nyugdíjjárulékot, 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulékot  kell fizetnie az ellátásban részesülő személynek. A korlátozásnál csak a munkabér összege számít. Annak nincs jelentősége, hogy részmunkaidős vagy teljes munkaidős foglalkoztatás történik-e.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy több helyen dolgozik, kereseteit össze kell számítania a kereseti korlát szempontjából.

Ha ennél az összegnél többet keresne a munkavállaló a naptári év folyamán, a következő hónap első napjától december 31-ig az ellátás szüneteltetésre kerül.  Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerülne sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni a nyugdíjfolyósító szerv részére. Ha a munkavállaló év közben eléri a nyugdíjkorhatárt, január elsejétől addig az időpontig vonatkozik rá a kereseti korlátozás.

A kereseti korlát túllépését nem neked, hanem a munkavállalódnak kell figyelnie és bejelentenie a nyugdíjfolyósító szervhez.

Már a munkaszerződés megkötésénél célszerű figyelnetek a kereseti korlátozásra, és eldönteni, hogy teljes munkaidőben dolgozzon-e a munkatárs, amíg az évben el nem éri a kereseti korlát összegét, a 2.898.000 forintot. Ez legjobban határozott idejű munkaszerződéssel oldható meg, a munkarend további részleteiről közösen dönthetnek a felek. Próbaidőt mindkét esetben ki lehet kötni a munkaszerződésben.

Annak természetesen nincs akadálya, hogy a nagy tudású, jó szakembert jól megfizessük, ha vállalja, hogy a korhatár előtti ellátása az év folyamán egy ideig szüneteltetésre fog kerülni a magas fizetése miatt. Ezzel hosszabb távon is jól járhat a munkatárs. Amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, kérheti, hogy a korhatár előtti ellátás mellett folytatott legalább háromszázhatvanöt nap keresőtevékenysége alapján az ellátása újraszámításra kerüljön. A magasabb fizetés magasabb összegű nyugdíjat adhat majd.

Munkajogi helyzet

Munkajogi szempontból úgy kell kezelni a korhatár előtti ellátás mellett dolgozó munkavállalót, mint a többi aktív munkatársat. A nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó külön szabályok rá nem vonatkoznak. Így ha a munkaviszonyát nem közös megegyezéssel, hanem munkáltatói felmondással akarjuk megszüntetni, a felmondást indokolni kell, és végkielégítés is jár. A végkielégítés emelt összegű lesz, ha a munkavállaló öt éven belül éri el a nyugdíjkorhatárát. Az emelt összegű végkielégítés a munkaviszony hossza alapján számított végkielégítésen felül további egy-három havi távolléti díjnak megfelelő összegű többletet is jelent ahhoz igazodva, hogy mióta van alkalmazásunkban a munkatárs.

Betegszabadságot és fizetett szabadságot is köteles vagy biztosítani neki.

Társadalombiztosítási helyzet

A munkavállaló a munkabére után társadalombiztosítási járulékot fizet, így jogosult lesz táppénzre és baleseti táppénzre is. A munkaviszony nyugdíjra jogosító szolgálati idővel jár, és a nyugdíjkorhatár betöltésekor az így szerzett legalább háromszázhatvanöt nap szolgálati idő és munkabér alapján kérhető az ellátás újraszámítása.

Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó munkáltatói adókedvezmény nem igényelhető. A munkáltató ilyen esetben is köteles szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni. A 2020. július 1-jétől hatályos 2%-os mértékű szociális hozzájárulási adó csökkenés természetesen erre az esetre is vonatkozik, így már nem 17,5%-ot, hanem csak 15,5%-ot kell fizetni.

Előbb-utóbb a korhatár előtti ellátásban részesülő munkatársaid nyugdíjasok lesznek. Ez nem jelent akadályt a további foglalkoztatásukban. Tudj meg mindent a változásokról ebből a cikkünkből!

Cikkünk Molnárné Dr. Balogh Márta jogász, munkajogi és társadalombiztosítási szakember hozzájárulásával készült. A cikk a megjelenésekor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések alapján készült, az időközben esetleg bekövetkezett jogszabályváltozásokat nem tartalmazza. Kérjük, erre feltétlenül legyél figyelemmel.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is:

Share on linkedin
LinkedIn
Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail