Magyarországon is egyre több munkáltató alkalmaz részidős munkatársakat, hiszen rengeteg előnye van ennek az atipikus munkaviszonyformának mindkét fél számára. Múltkori cikkünkben arról értekeztünk, hogy milyen helyzetekben lehet hasznos a részmunkaidő. Mostani írásunk ennek részleteiről, jogi tudnivalóiról nyújt felvilágosítást. Ezáltal a munkavállalók sokkal könnyebben találják meg a munka és magánélet közti egyensúlyt, a kevesebb munkaidő lévén motiváltabbak is lehetnek. Képesek lesznek jobban fókuszálni a feladataikra, így pedig a bennük rejlő lehetőségeket is könnyebb kiaknázni munkáltatóként.
Ebből is látszik, hogy érdemes elgondolkodni a részmunkaidő bevezetésén. Ezt megelőzően fontos azonban megvizsgálni pár kérdést, amik hatással lehetnek a részidős foglalkoztatásra.
Részmunkaidő vs. rövidebb teljes munkaidő
Mindenképp szükséges megérteni, hogy jogi értelemben különbséget kell tenni aközött, hogy a munkavállalót részmunkaidős munkaviszonyban, vagy éppen rövidebb teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatjuk. Ha a munkaszerződésben nem rendelkeznek a felek a munkavállaló munkaidejéről, akkor teljes munkaidős foglalkoztatásnak kell tekinteni azt. Így például, ha a munkavállaló kevesebbet dolgozik mint napi 8 óra / heti 40 óra, akkor nem részmunkaidőről fogunk beszélni, hanem rövidebb teljes munkaidőről. Ez azért fontos, mert rövidebb teljes munkaidő esetén a munkavállaló ugyanolyan mértékű díjazásra jogosult, mint egy teljes munkaidőben dolgozó személy. Ezzel szemben, ha valaki részmunkaidőben dolgozik, és ezt tartalmazza a munkaszerződése is, akkor a díjazás a munkaidő mértékével arányosan csökkenthető, ha az adott díjazási forma a munkaidő mértékével összefüggő.
Érdemes kitérnünk a béren kívüli juttatásokra is, mivel manapság egyre több munkáltató ad valamilyen formában különböző kedvezményeket, juttatásokat is. Az egyenlő bánásmód elvéből is levezethető, hogyha a munkáltató például cafetéria rendszert vezet be béren kívüli juttatásként, akkor arra a részmunkaidős munkavállalói is jogosultak lesznek. Fontos azonban, hogy nincs akadálya annak, hogy a részükre nyújtható cafetéria kapcsán figyelembe vegye azt a munkáltató, hogy mennyit dolgoztak az adott időszakban, és ezzel arányosan részesüljenek a juttatásokból. A lényeg, hogy a belső szabályzatokban megfelelően le legyenek fektetve a vonatkozó szabályok.
Operatív tudnivalók
A bér és a béren kívüli juttatások megállapításából kiindulva gondolhatnánk, hogy a részmunkaidős munkavállaló által ledolgozott óraszámokhoz mérten kell arányosítani a részükre járó betegszabadságot, illetve szabadságot is. Azonban ez nem igaz! A részmunkaidős munkavállalók szabadságára és betegszabadáságra a Mt. szabályait kell alkalmazni, nem az időarányosság elvét. Így tehát ők ugyanannyira szabadságra lesznek jogosultak, mint a teljes munkaidős munkatársak. Ha erre nem figyelnek a munkáltatók, komoly bírság kiszabását kockáztathatják!
Kevésbé ismert tény, hogy a részmunkaidőnek nincs jogszabályban rögzített legkisebb mértéke, csupán a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén határoz meg minimumot a Mt. Így részmunkaidő akár napi 1 órára is létesíthető, azonban a napi munkaidő maximális mértékére részmunkaidő esetén is szükséges figyelemmel lenni.
Szerződésmódosítással is megoldható
Annak sincsen akadálya, hogy egy fennálló munkaviszony esetében térjenek át a felek a részmunkaidős foglalkoztatásra. Fontos, hogy a munkáltató erről egyoldalúan nem dönthet. Lehetőség van a meglévő jogviszony módosítására a felek közös akaratával, bizonyos esetekben az egyenlő bánásmód elvéből fakadóan (ésszerű alkalmazkodás kötelezettsége) is. Akár a munkajogi szabályok alapján is kötelezhető részmunkaidős foglalkoztatás. Például a Mt. 61.§ (3) bekezdése alapján a munkavállaló is kérheti gyermeke négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig az általános napi munkaidő részmunkaidőre történő módosítását.
Fontos tudni
Szeretnénk kiemelni, hogy ez a szabály a napi 4 órás részmunkaidős munkavégzésre vonatkozik. Ha a munkavállaló napi 6 órás munkaidőre szeretné módosítani 8 órás munkaidejét, akkor a munkáltatók jogosultak mérlegelni azt, hogy elfogadják-e a munkavállaló ajánlatát. Dönthetnek úgy is, hogy csak napi 4 órában foglalkoztatják őt a Mt. rendelkezéseire figyelemmel. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás esetén mindenképp javasolt a munkáltatóknak arra is figyelni, hogy a munkaszerződés módosítását megelőzően van-e felhalmozódott szabadsága a munkavállalónak. AGYES-ről visszatérő kismamák esetében például célszerű a munkaszerződés módosítását megelőzően kiadni nekik a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt felgyülemlett szabadságot is.
Munkáltatóként arra is figyelemmel kell lenni, hogy a naptári évenként elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét részmunkaidő esetén arányosan szükséges alkalmazni, illetve az arányosítás szabályai szerint kell eljárni a Mt. 53.§ szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén is. Érdemes tudni, hogy vannak speciális részmunkaidős jogviszonyok is, mint az Mt. 193.§ szerinti munkavégzés behívás alapján vagy éppen az Mt. 194. § szerinti munkakör megosztás jogintézménye. Ezekre a jogszabályok további speciális feltételeket is megállapítanak, viszont előnyük is van bőven. Behívásos munkavégzés esetén például a munkaidő mértéke mindig a feladatok mennyiségéhez igazítható, „üresjáratok” esetén optimalizálhatóak a munkáltatói költségek (persze ehhez az is kell, hogy a munkaszerződés tartalmazza a megfelelő rendelkezéseket), a munkavállalók pedig a munkavégzés mellett más elfoglaltságaikkal is foglalkozhatnak, akár tanulhatnak, vagy épp gyermeket is nevelhetnek.
Összességében
Összességében elmondható tehát, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás eredményeként olcsóbbá válhat a foglalkoztatás, és a betegállomány is csökkenhet. Az erőforrások kihasználtsága optimalizálható, visszaszorítható a munkavállalói fluktuáció, és komoly versenyelőnyre tehetnek szert általa a munkáltatók a munkaerő-piacon.
A mytime.jobs végre megnyitotta kapuit! Nyitási akciónk keretén belül párszáz forintból hirdethetsz állásokat. Oldalunkon több ezer regisztrált jelentkező vár már a megfelelő ajánlatra! Tudj meg többet a kezdeményezésről ide kattintva, vagy hirdesd meg nyitott pozícióitokat itt.
A szerző Dr. Tarjányi Karolina, az NDA LEGAL (Nagy Dóra Adriána Ügyvédi Iroda) szakértője.
Az NDA LEGAL csapata lépést tartva a technológiai változásokkal, minden esetben igyekszik személyre szabott jogi megoldásokat kínálni ügyfelei számára. Az NDA LEGAL elsődlegesen IP/IT jogi, munkajogi, adatvédelmi jogi, valamint gazdasági és társasági jogi kérdésekkel foglalkozik.
